Állomások a siker útján

A Szeged Budokanban igencsak mozgalmas időszakot élünk, minden hétvégén fekete öves vizsgával ünnepeljük a kitartó munka, az elkötelezettség és az alázat diadalát. Fekete övessé válni nem egyszerű, azonban nem is lehetetlen vállalkozás. Nézzük mi is kell hozzá 🙂

A szivárvány minden színe

Harmcűvészeti utam során rengeteg országban, több különböző dojoban és más-más harcművészeti stílusokban is volt szerencsém megfordulni és látni, hogy a tanulók micsoda lelkesedéssel és lendülettel dolgoznak egy-egy övszinten. Míg akár 100 évvel ezelőtt nem voltak a mai értelemben vett övfokozatok, tarkábbnál tarkább övszínek, addig a mostani modern világban igény keletkezett rá, hogy a haladás mértékét látható formában is tudtára adhassuk edzőtársainknak és azoknak, akiket büszkévé akarunk tenni. Tény, hogy a valódi tudás nem a külsőségekben rejlik, mégis fontosnak és jó dolognak tartom, hogy a tanulók lépésről lépésre haladva, saját maguk számára is látható módon járják végig a harcművészet és a Budo útját.

A színes övek közül talán a legeslegfontosabb az a bizonyos első lépes, a Gokyu – sárga öves szint. Ez a szint több szempontból is igazi mérföldkő. A technikai követelmény mértéke ugyan nem ölel fel hatalmas anyagot, viszont aki még soha nem csinált előtte semmilyen harcművészetet, annak érthető módon az ütések, rúgások elsajátítása, a helyes ukemi (eséstechnika) megszerzése, valamint a kihon, bázis technikák bemutatása és név szerinti megtanulása sok órányi munkát és gyakorlást kíván. A szellemi rész, mint például az elméleti kérdésekre való válaszadás nagy kihívás, ráadásul mindezt mások előtt megtenni csak nehezíti az amúgy sem egyszerű feladatot. Számomra mindig is nagy csodálatot vált ki, ha valaki képes összeszedni a bátorságát és elhatározni, hogy „Igen, megteszem az első lépést.” Seibukan Jujutsuban ez a Kezdeményezés alapelvünk első gyakorlati alkalmazása.

A bambusz kitartása

A sárga övet két zöld öves szint követi (Yonkyu & Sankyu), melyek során a tanulók a növekedésre és az alapok megerősítésére törekednek. A cél még itt sem az, hogy egy technika tökéletes legyen (és soha nem is lesz az), hanem hogy megértsük mi, miért működik, és hogy magabiztosabban mozogjunk a szőnyegen. Igazán izgalmas szintek ezek, ahol megismerkedünk az eszközökkel, elkezdünk komolyabban foglalkozni a technikák hatékonyságával, és a Seibukan Jujutsu filozófiája is újabb ismeretlen területekre kísér bennünket. A változás szinte elkerülhetetlen – a lehetőség mindenkinek adott. Érdekes, hogy ezek a szintek azok, ahol a legtöbben felteszik a kérdést maguknak, hogy mit is akarok igazán magamtól, a stílustól.

A Sankyu szintet követő barna öves fokozatok (Nikyu & Ikkyu) már komoly elkötelezettséget rejtenek magukban. Barna övvel már rendelkezünk egy általános magabiztossággal – tudjuk, mire vagyunk képesek, elkezdünk segíteni a nálunk alacsonyabb fokozatúaknak és most először szóba kerül az a bizonyos fekete öves vizsga. A gondolat, hogy mi is fekete övesek lehetünk immáron elérhető távolságba kerül és újabb pozitív lökést ad a mindennapok rutinjához. A befektetett munka mértéke megnövekszik, motivációnk az egekbe szökik és elkezdjük érezni, hogy képesek vagyunk a célt elérni. Mindig büszkeséggel tekintek azokra, akik átveszik a barna övet és készen állnak a fekete övessé válás utolsó szakaszára.

Példaképek dojon belül és kívül

Fekete övessé válni nemcsak fizikai értelemben véve nehéz feladat. Mindegy, hogy milyen stílusról beszélünk, egy fekete öves példakép a többi tanuló és a dojoban lévők számára. Fekete övesként az embernek nemcsak az a feladata, hogy megtanulja a technikákat, hanem hogy tudásával képes legyen másokat segíteni és motiválóan hasson a többiek fejlődésére. A fekete öves erényei közés tartozik a kitartás, és az alázatosság. Sajnos sok helyen, ha valaki fekete övessé válik, akkor nemcsak az övet, hanem az egóját is kétszer nagyobbra cseréli. Ez a hozzáállás azonban kizárja a további fejlődést, és rövid időn belül visszatetszést vált ki másokból.

A Seibukan Jujutsu filozófiája megtanít bennünket másként látni a dolgokat. Az első fekete öv megszerzése egy mérföldkő, ugyanakkor csak egy kisebb állomás a magasabb célok útján. Shodan szinttel már neki lehet látni komolyabb dolgokkal is “játszani”, hiszen az ember rendelkezik egy nagyon szilárd technikai és szellemi alappal. Vannak céljai, tervei és az újonnan érkező fehérövesekben látja, hogy mekkora utat tett meg ezidáig. Emlékszik, milyen volt legelső alkalommal a szőnyegen bukdácsolni, nem felejti, hogy mennyi türelmet, útmutatást és segítséget kapott. Éppen ezért örömmel megy oda a fehéröv bekötésével bajlódó tanulóhoz, élvezettel magyarázza már nyolcadszor is ugyanazt a mozdulatot, és mosolyogva köszöni meg a lehetőséget, hogy gyakorolhatta a tanítás és legfőképp az adás művészetét. Fekete övessé válni kemény munka, ami rengeteg alázattal és odaadással jár, de cserébe egy olyan jutalom jár érte, ami nem mérhető anyagi javak formájában. Egy “köszönöm szépen” egy fehérövestől  értékkel bír – olyan értékkel, ami egyre ritkább a mai világban.

Domo arigato gozaimashita – どうもありがとうございました

By |2017-07-24T13:46:33+00:00July 24th, 2017|Categories: Fejlődés, Filozófia, Kezdeményezés, Seibukan Jujutsu|Tags: , , , |