A csütörtöki napot követően, mely után azért még mindig éreztük az időeltolódás némi hátrányát, izgatottan keltünk péntek reggel, hiszen végre eljött a Taikai első napja! Sokan kérdezik tőlünk, hogy mi is az a Taikai, mit jelent, hogyan kell elképzelni, úgyhogy igyekszem minél jobban leírni nektek az átélt élményeinket és átadni a Taikai érzését.
Ha Seibukan Jujutsu Taikai, akkor valahogy úgy képzelem el ezt az egészet, mint egy osztálytalálkozó. Régi ismerősök, barátok a világ minden pontjáról egy közös cél érdekében érkeznek Japánba, méghozzá, hogy megtudják, mi történt a rég nem látott barátokkal; kinek hogy megy a sora, üzlete, munkája; mi újság otthon a családban; és mindezt tesszük úgy, hogy közben azt csináljuk, amit a legjobban szeretünk: a harcművészetekkel foglalkozunk. Mindig csodálatos érzés onnét folytatni egy-egy beszélgetést, ahol egy évvel ezelőtt abbahagytuk.
Edzés, edzés, edzés…. Mikor pihenünk már?
A második Utazó Taikai ezúttal a japán Seibukan Honbu Dojoban került megrendezésre, egyúttal pedig ez az ünnepség számított a dojo hivatalos nemzetközi megnyitójának is. Tavaly novemberben már volt szerencsénk megnézni, hogy miként áll a folyamat, viszont most öröm volt azt is látni, hogy mennyi minden változott 1 év alatt. Ahol eddig csak egy matrac volt, most rendes ágy fogadott, az Uchideshi lakrészen lévő konyhában immáron rendes tányérból lehetett enni a papírtányér helyett, és szinte minden készen állt arra, hogy az elkövetkező 4 napban jól érezzük itt magunkat.
Seibukan Jojutsu – Ismerkedés a hosszú bottal
A Taikai 1o órakkor kezdődött, viszont a Jojutsu szeminárium miatt az első nap tréningje nem a Seibukan Honbu Dojoban volt, hanem Nagoya egyik legnagyobb sportkomplexumában. Igazi japán hangulatú hely, ahol minden a harcművészetek szellemében volt berendezve. Majd 3oo négyzetméter egybefüggő szőnyegfelület, tisztaság és a bushido szelleme. A programot Seibukan Jujutsuval kezdtük és a Kancho ismét elemében volt. Bár kihon waza (bázis technika) technikákkal kezdtünk, még most is tudott olyan újdonságot mutatni, hogy csak néztünk aranyosan és meglepetten egymásra a többi Shihannal. A variációkra se kellett sokat várni és a tervezett két órányi edzés olyan gyorsan elrepült, hogy észre se vettük. A japánok pontosságának, és persze a Kancho feleségének, Saorinak köszönhetően időben befejeztük a tréninget és készen álltunk egy jó kis ebédre. Mivel tudtuk, hogy a délutáni rész sem lesz semmivel se lazább, ezért igyekeztünk valami könnyedet enni, így az egy saroknyira lévő udon levest készítő kifőzdét választottuk. Szokás szerint nem szűkölködtek az adagokkal. Edzés előtt még egy gyors automatából érkező kávé is meglett, minden készen állt a folytatáshoz.
A délutáni programban a Seibukan Jojutsu alapjaival ismerkedtünk. Ismét megerősödött bennem az az érzés, hogy mennyi mindent lehet a jo-val (12ocm-es hosszú bot) csinálni és milyen izgalmas tud lenni, mikor nemcsak formagyakorlatokat gyakorlunk, hanem egymással küzdünk. Szuper volt mint mindig. A fáradtság már érezhető volt a csapaton, de egy extra órával sikerült megtoldanunk a terembérletet, így a Nanadan és afeletti szinteken lévő instruktoroknak lehetőségük adódott, hogy a Taikaion tanítsanak. Ez egy óriási megtiszteltetés és nagyon büszke vagyok rá, hogy így adódott. Nem is lehetett volna szebben zárni az első napot.
Levezetésnek egy kis olasz?
Fáradtságunkon átlendülve már csak egy kiadós vacsora hiányzott az esti programból. A csapat első nekifutásra a hagyományos japán étel mellett döntött, mégis – mai napig relytés módon – egy olasz étteremben kötöttünk ki, ahol egyébként isteni finoman főzött a helyi japán szakács. Izgalmas élmény volt, ahogy a japánul írt étlapról miként próbáljuk meg kitalálni, hogy az vajon milyen étel lehet (kép sajnos nem volt hozzá), de szerencsére az alap hiragana és katana írásjegyek ismeretében a pizza (ピザ) és a pasta (パスタ) szavakon kívül nem is volt másra szükségünk.
A finom vacsorát és kellemes beszélgetést követően megint nem volt szükségünk különösebb ringatásra. Alvásunk ugyan rövid, de zavartalan volt.
Ki kíváncsi a második nap történéseire?
