A Szeged Budokan története

Mint a legtöbb Rólunk történet, a mi esetünk sem egy rövidke sztori, éppen ezért nehéz is lenne pár szóban összefoglalni, miként is jött létre a Szeged Budokan Harcművészeti Akadémia, de a legtalálóbban az alábbi gondolat adja át a lényeget:

„Az akadályok egyedül az elmédben léteznek.”

A Szeged Budokan igazi története 2008-ban kezdődött. Ekkor ismerkedtünk meg Julio Toribio – Kancho-val és a Seibukan Jujutsu stílusával. Akkoriban egy elég különleges módon, videón keresztül tanultuk a szintanyagokat és az alapítómester irányításával egészen Ikkyu (1. barna öves szint) szintig jutottunk. A mester 2009-ben látogatott el először Magyarországra. Az első Seibukan Jujutsu szemináriumon apósom és sógorom sikeres Shodan vizsgát tettek, mely engem is arra inspirált, hogy tovább haladjak az úton és olyan tudásra tegyek szert, ami nemcsak az én, hanem sok más ember életét is képes megváltoztatni. A szeminárium végeztével el is döntöttem, hogy a siker érdekében a Kancho Uchideshije (Belső Tanítvány) leszek és a Budo útjára lépek.

Az első Uchideshi időszakom 2010-ben 3 hónapig tartott a Seibukan Jujutsu akkori központjában, a Kaliforniai Monterey városában. A három hónap első hetében sikeres Shodan vizsgát tettem Seibukan Jujutsuból és megismerkedtem az Enshin Itto-ryu Battojutsu illetve a Bujinkan Budo Taijutsu stílusaival is. A napi 8-10 óra folyamatos tréning mellett volt alkalmam szellemileg is fejlődni, hiszen a mesterem a fizikai edzés mellet mindig szánt időt a filozófiai háttér átadására. Ez idő alatt igazán mély betekintést kaptam a japán kultúra és a Budo csodálatos világába. A három stílus, amit napi szinten gyakoroltam rávilágított arra, hogy milyen hatalmas a harcművészetek világa és, hogy mennyire fontos, hogy nyitottak legyünk a tudásra.

A 3 hónap lejárta után visszatértem Magyarországra, de éreztem, hogy valami végképp megváltozott bennem. Ekkor született meg a végső elhatározás, mostantól a harcművészet lesz a hivatásom. Ennek és az embereknek, akik a harcművészetek iránymutatására szorulnak, fogom szentelni az életem. Ezt követően nem volt megállás. Szerencsémre a feleségem személyében egy olyan nagyszerű embert tudhatok magam mellett, aki nemcsak, hogy a kezdetektől fogva támogatott mindenben, hanem velem együtt, a szőnyegen is társam volt. Végigcsinálta ugyanazt a 3 hónapos Uchideshi tréninget, sikeres Shodan vizsgát tett Montereyben és a Battojutsu stílus mellett lelkes Aikidoka is vált belőle.

2011-ben tehát elkezdtünk egy új közös utat Montereyben. „Főállású” Uchideshik lettünk és a tudás legjavát kaptuk mesterünktől, Julio Toribio Kanchotól. Az első év elteltével hivatalosan is a Monterey Budokan végzett Uchidesijei lettünk, ami a mai napig is rendkívüli büszkeséggel tölt el, hiszen Magyarországról ez még senkinek sem sikerült rajtunk kívül. Az egy év alatt újabb vizsgákat teljesítettünk sikeresen Seibukan Jujutsuból, Battojutsuból és Ninjutsuból. Az Uchideshi program végeztével úgy döntöttünk, hogy továbbra is vállaljuk az ezzel járó kötelezettségeket, kihívásokat és rendkívüli edzésprogramot. Végzett Uchideshiként és okleveles insttruktorként sok lehetőség adódott külföldi szemináriumok megtartására és az emberek segítésére. Több alkalommal ért az a megtiszteltetés, hogy szemináriumot tarthattunk Mexikóban (Leon), Amerika különböző városaiban (San Jose, CA – San Francisco, CA – Mendocino, CA – Eugene, OR), Ausztráliában (Melbourne, VIC), Thailföldön (Bangkok, Pattaya) illetve Magyarországon (Pécs). Feleségem eközben egyre nagyobb eredményeket ért el a női önvédelem és a nők elleni erőszak területén is, melynek legnagyobb sikereként lehetőséget kapott, hogy a CSUMB-on (California State University Monterey Bay) önvédelmi kurzusokat és prevenciós programokat tartson. Saját képzésünk és fejlődésünk céljából több alkalommal jártunk Japánban, ahol minden alkalommal időt szántunk arra, hogy a Battojutsu, illetve a Bujinkan Budo Taijutsu alapítómesterivel, Machita Kenshinsai Sokeval és Masaaki Hatsumi Sokeval is edzhessünk. A velük és a Kanchoval így kialakított jó és barátságos kapcsolat lehetővé teszi, hogy a Szeged Budokan évente Budo Túrát szervezzen a tanulók számára, ami mindeképp egy egyedülálló élmény és mindenki számára ajánlott, akik meg akarják ismerni a japán kultúra valódi arcát és szeretnének a legnagyobb japán mesterekkel találkozni.

Elszántságunk és lelkiismeretes munkánk eredményeként 2013 januárjában az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy az alapító mester ránk bízta a Monterey Budokan Harcművészeti Akadémia irányítását és háttérmunkáit, így ő neki csak a tanításra kellett koncentrálnia. Az Akadémia irányítása rengeteg feladatot és kihívást jelentett, de mi annál nagyobb lelkesedéssel és elhivatottsággal estünk neki a teendőknek, aminek rövid időn belül meg is lett az eredménye. Megtanultuk, miként kell egy több ezer taggal rendelkező nemzetközi szervezetet profi szinten irányítani, a teendőket napra készen tartani és közben arról gondoskodni, hogy az egyes országokban működő iskolák minden szükséges feltételt megkapjanak a működéshez. 2010-2014 között részt vettünk 5 Seibukan Jujutsu Taikai (Nemzetközi Találkozó) megszervezésében és lebonyolításában is Montereyben, melynek tapasztalatai nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy 2017-ben megfelelő módon láthassuk vendégül a 3. Nemzetközi Utazó Taiaki résztvevőit itt Magyaroszágon. Látva, tapasztalva a Monterey-i központ működését és a Julio Toribio Kanchoval ily módon kialakított rendkívül szoros és személyes kapcsolatnak köszönhetően büszkén mondhatom, hogy a Szeged Budokan a legkiválóbb feltételekkel rendelkezik, hogy a lehető legmagasabb szinten képviselje a Seibukan Jujutsu stílusirányzatát az Európai régióban és emellett profi szintű képzést tudjon nyújtani a Battojutsu, Ninjutsu és Aikido iránt érdeklődőknek.

2013 újabb mérföldkövet jelentett az életünkben. Sikeresen teljesítettük a Nanadan (7. fekete öves szint) fokozat követelményeit Seibukan Jujutsuból, ami a tanulással megszerezhető legnagyobb fokozatnak számít, illetve befejeztünk egy újabb évet az alapítómester Uchideshijeként. Nagy öröm volt, hogy a Nanadan vizsgánkon az én és feleségem családja is részt tudott venni Montereyben és fekete övesekként együtt osztozhattunk a szőnyegen abban az örömben, hogy Magyarországról indulva ilyen hatalmas eredményt sikerült elérnünk. Külön büszke vagyok a feleségemre, aki a Seibukan Jujutsu stílusában az ötödik olyan nő, aki elérte a 7. danos szintet és nőként Európában jelenleg ő az egyetlen, aki ezzel a ranggal rendelkezik, így inspirálva sok fiatal lányt és hölgyet, hogy a harcművészetek útjára lépjenek.

A Nanadan szint elérésével lezárult egy fejezet és megnyíltak az ajtók az új lehetőségek felé. Mivel nem tudtuk 100% bizonyossággal eldönteni, hogy hol is folytassuk tovább az oktatást, így úgy döntöttünk, hogy eleget teszünk a világ különböző pontjairól érkező felkéréseknek és a következő 2 évben szemináriumokat és önvédelmi kurzusokat fogunk tartani. Az utázásoknak köszönhetően összesen 14 országba sikerült eljutnunk és az igényeknek megfelelő előadást tartanunk. Rengetek emberrel ismerkedtünk meg és még annál is több tapasztalattal gazdagodtunk. A kultúrák közötti különbségek és hasonlóságok nagy hatással voltak ránk és minden egyes szeminárium egy újabb tapasztalati élményt adott ahhoz, aminek eredményeként ma a Szeged Budokan tárt karokkal vár minden, a harcművészet iránt érdeklődő embert.

Szeged városa rendkívüli hatással volt ránk az első pillanattól kezdve, és egyből éreztük, hogy ez lesz a megfelelő választás iskolánk számára. Igaz, hogy nem ismertünk senkit és semmit a városból, mégis valahogy úgy éreztük, hogy ez az a hely, ahol egy olyan központot hozhatunk létre, melyben mindenki jól érezheti magát. A Szeged Budokan egy olyan hely kíván lenni, ahol gyerekek és felnőttek barátságos légkörben, profi irányítás mellett sajátíthatják el a japán harcművészetek fizikai és filozófia alapjait. Ahol mindenki számára lehetőség nyílik a biztonságos körülmények közötti fejlődésre, és ahol az emberek nemcsak egy edzéstervet, hanem egy második otthont is találhatnak maguknak.

Azonban az Út, amelyre ráléptünk, sosem egyenes és akadálymentes – a Budo szellemisége éppen abban rejlik, miként állunk helyt a váratlan viharokban. 2021-ben a világjárvány minket is válaszút elé állított: a koronavírus okozta korlátozások és gazdasági nehézségek miatt el kellett hagynunk addigi bázisunkat, és új helyet kellett keresnünk az Akadémia számára. Ez a bizonytalan időszak ugyanakkor megmutatta a harcművész közösség valódi erejét. Több helyen, más termekben és iskolákban is önzetlenül, tárt karokkal fogadtak be bennünket, amiért a mai napig végtelenül hálásak vagyunk. Ez a „vándoridőszak” nem a gyengülés, hanem az alkalmazkodás és a megerősödés éveit hozta el számunkra. Megtanultuk, hogy a dojo nem csupán a falakat jelenti, hanem a benne lévő embereket és a közös szellemiséget. Végül a kitartásunk meghozta a gyümölcsét: 2026-tól büszkén mondhatjuk, hogy újra saját, professzionálisan kialakított helyen, a megszokott otthonos és autentikus környezetben köszönthetjük a hozzánk érkezőket. Ez az új fejezet a vezetés és a szakmai munka terén is strukturális megújulást hozott. Az Akadémia mindennapi életének irányításában két kiváló, elhivatott új vezető instruktor lett a közvetlen támaszom: Juhász Dávid és Nagy Péter. Ők ketten nemcsak a mindennapi operatív ügyeket intézik fáradhatatlanul, hanem példát mutatva a tagságnak, folyamatosan járnak hazai és nemzetközi képzésekre, miközben gőzerővel készülnek a harcművészeti mérföldkőnek számító, hetedik danos vizsgájukra. Az ő elkötelezettségük és szakmai alázatuk a garancia arra, hogy az Akadémia szakmai színvonala a jövőben is töretlen maradjon. A Szeged Budokan ma több mint egy edzőterem: egy rendkívül erős, összetartó és mélyen lojális közösség, ahol a szőnyegre lépve megszűnnek a külső különbségek. Egy olyan család vagyunk, ahol a tagok feltétel nélkül támogatják egymást mind a magánéletben, mind a harcművészet rögös útján. Nálunk az egó háttérbe szorul, hiszen a fő célunk közös: az, hogy mindenki folyamatosan tanuljon, fejlődjön, és napról napra többé váljon. Ahogy a régi zen mondás tartja, arra törekszünk, hogy a nálunk gyakorlók „csészikéje mindig tele legyen” – ne csak fizikai tudással és technikával, hanem szellemi útravalóval, belső békével és az összetartozás erejével is.